Az emberi butaság nem mindig hangos. Néha öltönyben jár, magabiztosan beszél, és teljes meggyőződéssel osztja az észt. A legveszélyesebb buta ember ugyanis nem az, aki nem tud valamit, hanem az, aki azt hiszi, hogy mindent tud.
A világ tele van olyan emberekkel, akik soha nem kérdőjelezik meg saját magukat. Nem olvasnak utána semminek, nem hallgatnak meg más véleményt, mégis biztosak az igazukban. Ez a fajta gondolkodás nemcsak fejlődésképtelenné teszi az embert, hanem rombolóvá is.
Az intelligencia egyik legfontosabb jele nem a tudás mennyisége, hanem a kételkedés képessége. Az okos ember tudja, hogy tévedhet. A buta ember viszont sértésnek veszi, ha kijavítják.
Talán ezért olyan nehéz együtt élni az emberi butasággal: mert ritkán ismeri fel saját magát.
