Az ember sokszor azért indul el, mert azt hiszi, hogy valahol máshol majd önmagára talál. Új országokban, új emberek között, új történetekben keresi azt az érzést, amit otthon elveszített. De az utak nem mindig válaszokat adnak. Néha csak még több kérdést. Ahogy telnek az évek, a régi emlékek halványulni kezdenek, és az ember lassan idegenné válik saját múltjában is. Már nem ugyanazok a dolgok fontosak, mint régen, és azok az emberek sem ugyanúgy néznek ránk, akik egykor ismertek minket. Az utazás ezért nemcsak fizikai mozgás, hanem egy lassú belső átalakulás is, amelynek végén néha már nem tudjuk pontosan, kik vagyunk.
Az örök úton levés érzése
Vannak emberek, akik soha nem tudnak teljesen megérkezni. Akárhová mennek, mindig érzik magukban a vágyat,
